• Telefon: 0630 8500 808
  • Elérhetőek vagyunk: H – P 8:00 – 18:00
  • e-mail: sos@soskartevo.hu
  • Ügyelet: 0-24 órában. Visszahívjuk.
Csótányirtás

A csótányokról

Biológiai sajátosságu az erősen lapított test, mellyel szűk hézagba, repedésbe képes behúzódni, rejtőzködni. A lábfejeiken levő tapadó lebenyek segítségével a függőleges üvegfalon is mászni. A csótányok a párzást követően petéiket petetokba zárva rakják le, amelynek alakja és az abban elhelyezkedő peték száma a fajtól függően változik. A csótány petékből kikelő, a kifejlett rovarhoz nagyban hasonlító 3-5 mm nagyságú csótány lárvák több vedlés után érik el a végleges méretet. Mindenevő rovarok, a növényi és állati eredetű élelmiszert is elfogyasztják, ezek hiányában azonban egyéb anyagokkal is (pl. textil, papír stb.) táplálkozhatnak. A számukra kedvező táplálékot messziről is felkeresik, aktivitási idejük alatt folyamatosan táplálék után kutatnak (főleg az éjszakai órákban aktívak). A kemény táplálékot hányadékukkal oldják fel. Az éhezést viszonylag jól tűrik, táplálék nélkül a csótányok akár hetekig is életben maradhatnak. Folyadékigényük ezzel szemben igen nagy, a szomjazást nehezen viselik el, víz nélkül napok alatt elpusztulnak. Melegigényes rovarok, a 23-35C hőmérsékletű helyeket kedvelik.

Kitűnően másznak, a fényt kerülik, a csótányok rejtett életmódot folytatnak.

 

Német csótány

A csótányokról

Biológiai sajátosságu az erősen lapított test, mellyel szűk hézagba, repedésbe képes behúzódni, rejtőzködni. A lábfejeiken levő tapadó lebenyek segítségével a függőleges üvegfalon is mászni. A csótányok a párzást követően petéiket petetokba zárva rakják le, amelynek alakja és az abban elhelyezkedő peték száma a fajtól függően változik. A csótány petékből kikelő, a kifejlett rovarhoz nagyban hasonlító 3-5 mm nagyságú csótány lárvák több vedlés után érik el a végleges méretet. Mindenevő rovarok, a növényi és állati eredetű élelmiszert is elfogyasztják, ezek hiányában azonban egyéb anyagokkal is (pl. textil, papír stb.) táplálkozhatnak. A számukra kedvező táplálékot messziről is felkeresik, aktivitási idejük alatt folyamatosan táplálék után kutatnak (főleg az éjszakai órákban aktívak). A kemény táplálékot hányadékukkal oldják fel. Az éhezést viszonylag jól tűrik, táplálék nélkül a csótányok akár hetekig is életben maradhatnak. Folyadékigényük ezzel szemben igen nagy, a szomjazást nehezen viselik el, víz nélkül napok alatt elpusztulnak. Melegigényes rovarok, a 23-35C hőmérsékletű helyeket kedvelik.

Kitűnően másznak, a fényt kerülik, a csótányok rejtett életmódot folytatnak.

A német csótány a másik legelterjedtebb csótányfaj a közönséges vagy amerikai csótány mellett, szinte bárhol találkozhatunk vele. Megtalálható vendéglátó egységekben, kórházakban és (gyakran központi fűtésű) családi házakban is.

Gyakorlatilag ugyanazokon a helyeken fordulnak elő, mint a közönséges csótányok, egy kivétellel, ezek a rovarok a mennyezeten is tudnak járni.

A kedvenc tartózkodási helyeik közé a konyha és olyan helyiségek tartoznak melyekben ételt/élelmet tárolnak vagy dolgoznak fel. De szívesen lakják a mosodákat is, melyeket a magas páratartalom és a magasabb hőmérséklet miatt szeretnek.

Modern bevásárlóközpontok is az előfordulási helyeik közé tartozik. Ez főleg a táplálék sokszínűsége és a számtalan búvóhely miatt van. De különböző állattartó épületben is előfordulnak, gyakran találkozhatunk velük ólakban és istállókban is.

A szabadban csak nehézkesen él meg. Ezek közé főleg a szerves anyagot is tároló szeméttelepeken, ahol a szerves anyagok rothadása során hő keletkezik, általában a csótányok számára fontos, hogy a hőmérséklet ne menjen 20 °C alá. Ezeket a rovarokat még gyakran ajtószárfák mögötti résekben takarólécek/deszkák, laza burkolatok alatt és falfugákban, repedésekben találjuk meg rejtőzködve.

 

Konyhai csótány

A behurcolásoknak köszönhetően ma már világszerte elterjedt a faj. Eredetileg a dél-orosz területekről, más források szerint viszont Közép-Afrikából származik.

A kifejlett példányok elérhetik a 20-27 mm-es nagyságot, színezetük a vöröses sötétbarnától a feketéig terjed. A hímek szárnya nagyjából a potroh 2/3 részééig ér, a nőstények szárnyatlanok, mindkét ivar röpképtelen. Csápja akár a testhosszal megegyező hosszúságú is lehet. Minden végtagja erős futóláb.

Erősen urbanizálódott, szinte már csak a városokban, az ember közelségében van jelen. Minden jellegű szerves hulladékot elfogyaszt, illetve az élelmiszerkészletek beszennyezésével kárt is okozhat. Az éhezést jól tűri, hetekig is elviseli, ha nincs tápláléka, a szomjazásba azonban néhány nap után belepusztul. Éjszakai életmódot folytat, ilyenkor gyors mozgással közlekedik táplálékot keresve.

Ártalmuk részben fertőző betegségek terjesztésében nyilvánulhat meg, részben pedig lakásban megtelepedve allergiás reakciókat idézhetnek elő, de undorkeltésük miatt pszichés visszatetszést is kelthetnek.

Fertőző betegség terjesztő szerepük abból ered, hogy a csótányok, életmódjukból adódóan, rendszerint környezetünk szennyezett helyein (pl. a csatornában, szeméttárolóban stb.) tartózkodnak, ahol az ott levő fertőző anyagokkal táplálkoznak, de az ember közvetlen környezetében található élelmiszereket is rendszeresen látogatják, és szívesen fogyasztják. Leggyakrabban különféle gyomor-bélrendszeri megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok terjesztésében működhetnek közre. A csótányok megjelenése higiénés szempontból tehát különösen olyan helyeken kritikus, ahol kórokozók jelentős számban fordulhatnak elő (pl. kórházakban, vagy otthon ápolt fertőző beteg környezetében).

 

Amerikai csótány

Az amerikai csótány az egész világon előfordul. Eredeti hazája Afrika, hajósok által utazott és terjedt el a 15. században. A városokban, főleg középületekben gyakori, ahol az intenzív védekezési eljárások ellenére is sikeresen szaporodnak. Közép-Európában csak meleg, száraz épületekben él.

Az amerikai csótány 2-4 centiméter hosszú. Tipikus csótány, nagy, korong alakú előháttal, ami a fej nagy részét is fedi, erősen tüskés lábakkal, hosszú csápokkal és nagy szárnyakkal, melyekkel jól tud repülni. A nőstény szárnyai a híménél valamivel kisebbek. Egyik sem repül szívesen, inkább futással helyezik magukat biztonságba.

A nőstények kokonjaikat laza földbe ássák el, és álcázzák vagy különféle résekbe jól elrejtik. Bizonyos idő múlva kikelnek a fiatalok, azonnal futni tudnak, és rögtön biztos helyre menekülnek, ha fény esik rájuk.

Az amerikai csótányok vegyes táplálkozású, fénykerülő, melegkedvelő rovarok.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ezek a fajok betegségek hordozói,  és nagyobb fertőzések esetén súlyosbíthatják az allergiát. Ennek oka annak tudható be, hogy a rovarok könnyedén mozognak a csatornákban, a vegetáció és az otthonok között. Bebizonyosodott, hogy halálos betegségeket terjeszthetnek, mint például a vérhas, a kolera és a tífusz. Kisebb léptékben a csótányok allergiás reakciókat okozhatnak, például viszketést, légzési nehézségeket és duzzanatokat.

Német csótány

A német csótány a másik legelterjedtebb csótányfaj a közönséges vagy amerikai csótány mellett, szinte bárhol találkozhatunk vele. Megtalálható vendéglátó egységekben, kórházakban és (gyakran központi fűtésű) családi házakban is.

Gyakorlatilag ugyanazokon a helyeken fordulnak elő, mint a közönséges csótányok, egy kivétellel, ezek a rovarok a mennyezeten is tudnak járni.

A kedvenc tartózkodási helyeik közé a konyha és olyan helyiségek tartoznak melyekben ételt/élelmet tárolnak vagy dolgoznak fel. De szívesen lakják a mosodákat is, melyeket a magas páratartalom és a magasabb hőmérséklet miatt szeretnek.

Modern bevásárlóközpontok is az előfordulási helyeik közé tartozik. Ez főleg a táplálék sokszínűsége és a számtalan búvóhely miatt van. De különböző állattartó épületben is előfordulnak, gyakran találkozhatunk velük ólakban és istállókban is.

A szabadban csak nehézkesen él meg. Ezek közé főleg a szerves anyagot is tároló szeméttelepeken, ahol a szerves anyagok rothadása során hő keletkezik, általában a csótányok számára fontos, hogy a hőmérséklet ne menjen 20 °C alá. Ezeket a rovarokat még gyakran ajtószárfák mögötti résekben takarólécek/deszkák, laza burkolatok alatt és falfugákban, repedésekben találjuk meg rejtőzködve.

 

Konyhai csótány

A behurcolásoknak köszönhetően ma már világszerte elterjedt a faj. Eredetileg a dél-orosz területekről, más források szerint viszont Közép-Afrikából származik.

A kifejlett példányok elérhetik a 20-27 mm-es nagyságot, színezetük a vöröses sötétbarnától a feketéig terjed. A hímek szárnya nagyjából a potroh 2/3 részééig ér, a nőstények szárnyatlanok, mindkét ivar röpképtelen. Csápja akár a testhosszal megegyező hosszúságú is lehet. Minden végtagja erős futóláb.

Erősen urbanizálódott, szinte már csak a városokban, az ember közelségében van jelen. Minden jellegű szerves hulladékot elfogyaszt, illetve az élelmiszerkészletek beszennyezésével kárt is okozhat. Az éhezést jól tűri, hetekig is elviseli, ha nincs tápláléka, a szomjazásba azonban néhány nap után belepusztul. Éjszakai életmódot folytat, ilyenkor gyors mozgással közlekedik táplálékot keresve.

Ártalmuk részben fertőző betegségek terjesztésében nyilvánulhat meg, részben pedig lakásban megtelepedve allergiás reakciókat idézhetnek elő, de undorkeltésük miatt pszichés visszatetszést is kelthetnek.

Fertőző betegség terjesztő szerepük abból ered, hogy a csótányok, életmódjukból adódóan, rendszerint környezetünk szennyezett helyein (pl. a csatornában, szeméttárolóban stb.) tartózkodnak, ahol az ott levő fertőző anyagokkal táplálkoznak, de az ember közvetlen környezetében található élelmiszereket is rendszeresen látogatják, és szívesen fogyasztják. Leggyakrabban különféle gyomor-bélrendszeri megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok terjesztésében működhetnek közre. A csótányok megjelenése higiénés szempontból tehát különösen olyan helyeken kritikus, ahol kórokozók jelentős számban fordulhatnak elő (pl. kórházakban, vagy otthon ápolt fertőző beteg környezetében).

 

Amerikai csótány

Az amerikai csótány az egész világon előfordul. Eredeti hazája Afrika, hajósok által utazott és terjedt el a 15. században. A városokban, főleg középületekben gyakori, ahol az intenzív védekezési eljárások ellenére is sikeresen szaporodnak. Közép-Európában csak meleg, száraz épületekben él.

Az amerikai csótány 2-4 centiméter hosszú. Tipikus csótány, nagy, korong alakú előháttal, ami a fej nagy részét is fedi, erősen tüskés lábakkal, hosszú csápokkal és nagy szárnyakkal, melyekkel jól tud repülni. A nőstény szárnyai a híménél valamivel kisebbek. Egyik sem repül szívesen, inkább futással helyezik magukat biztonságba.

A nőstények kokonjaikat laza földbe ássák el, és álcázzák vagy különféle résekbe jól elrejtik. Bizonyos idő múlva kikelnek a fiatalok, azonnal futni tudnak, és rögtön biztos helyre menekülnek, ha fény esik rájuk.

Az amerikai csótányok vegyes táplálkozású, fénykerülő, melegkedvelő rovarok.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ezek a fajok betegségek hordozói,  és nagyobb fertőzések esetén súlyosbíthatják az allergiát. Ennek oka annak tudható be, hogy a rovarok könnyedén mozognak a csatornákban, a vegetáció és az otthonok között. Bebizonyosodott, hogy halálos betegségeket terjeszthetnek, mint például a vérhas, a kolera és a tífusz. Kisebb léptékben a csótányok allergiás reakciókat okozhatnak, például viszketést, légzési nehézségeket és duzzanatokat.

Megelőzés, védekezés

Biológiai sajátosságú az erősen lapított test, mellyel szűk hézagba, repedésbe képes behúzódni, rejtőzködni. A lábfejeiken levő tapadó lebenyek segítségével a függőleges üvegfalon is mászni. A csótányok a párzást követően petéiket petetokba zárva rakják le, amelynek alakja és az abban elhelyezkedő peték száma a fajtól függően változik. A csótány petékből kikelő, a kifejlett rovarhoz nagyban hasonlító 3-5 mm nagyságú csótány lárvák több vedlés után érik el a végleges méretet. Mindenevő rovarok, a növényi és állati eredetű élelmiszert is elfogyasztják, ezek hiányában azonban egyéb anyagokkal is (pl. textil, papír stb.) táplálkozhatnak. A számukra kedvező táplálékot messziről is felkeresik, aktivitási idejük alatt folyamatosan táplálék után kutatnak (főleg az éjszakai órákban aktívak). A kemény táplálékot hányadékukkal oldják fel. Az éhezést viszonylag jól tűrik, táplálék nélkül a csótányok akár hetekig is életben maradhatnak. Folyadékigényük ezzel szemben igen nagy, a szomjazást nehezen viselik el, víz nélkül napok alatt elpusztulnak. Melegigényes rovarok, a 23-35C hőmérsékletű helyeket kedvelik.

Kitűnően másznak, a fényt kerülik, a csótányok rejtett életmódot folytatnak.

Megelőzés, védekezés

Biológiai sajátosságú az erősen lapított test, mellyel szűk hézagba, repedésbe képes behúzódni, rejtőzködni. A lábfejeiken levő tapadó lebenyek segítségével a függőleges üvegfalon is mászni. A csótányok a párzást követően petéiket petetokba zárva rakják le, amelynek alakja és az abban elhelyezkedő peték száma a fajtól függően változik. A csótány petékből kikelő, a kifejlett rovarhoz nagyban hasonlító 3-5 mm nagyságú csótány lárvák több vedlés után érik el a végleges méretet. Mindenevő rovarok, a növényi és állati eredetű élelmiszert is elfogyasztják, ezek hiányában azonban egyéb anyagokkal is (pl. textil, papír stb.) táplálkozhatnak. A számukra kedvező táplálékot messziről is felkeresik, aktivitási idejük alatt folyamatosan táplálék után kutatnak (főleg az éjszakai órákban aktívak). A kemény táplálékot hányadékukkal oldják fel. Az éhezést viszonylag jól tűrik, táplálék nélkül a csótányok akár hetekig is életben maradhatnak. Folyadékigényük ezzel szemben igen nagy, a szomjazást nehezen viselik el, víz nélkül napok alatt elpusztulnak. Melegigényes rovarok, a 23-35C hőmérsékletű helyeket kedvelik.

Kitűnően másznak, a fényt kerülik, a csótányok rejtett életmódot folytatnak.

Senki sem akar hívatlan betolakodókat otthonában, különösen csótányokat. Négy stratégia vázoltak fel tudósok a csótányok kontrol alatt tartásában. Ezek közül az első, és talán a legfontosabb, a megelőzés. A megelõzés magában foglal minden olyan apró területet, mint például a repedések, rések felügyeletét, melyeken keresztül behatolhatnak élőhelyünkre. ilyenek lehetnek például ablakok, ajtók, konyhaszekrények és fürdõszobák szigetelése. A következő lépés a szennyvízkezelés, amely magában foglalja az asztallapok, asztalok, padlók és más területek étel és folyadékmentességét. Ez alatt értjük a szivárgó csövek lezárását, a kedvtelésből tartott állatok eledelének éjjeli lezárt tartályokban való elhelyezését és a hűtőszekrények általános tisztítását.

 

A csótányokról ismert, hogy dobozokon, táskákon és más, ételeket és italokat tartalmazó tartályokban találhatóak. Különösen vonzzák őket a keményítő és a cukros termékek, de ismert, hogy szinte bármit felszívnak. Fészkeket is készíthetnek a régi bútorok belsejében.

 

A következő két lépés a csapdázást és a kémiai ellenőrzést foglalja magában. A figyelmet a fertőzött területekre, általában a konyhákra, a mosdók alatt és a fürdőszobákra kell összpontosítani. A kereskedelemben sok termék kapható. Noha ezek a termékek némileg hatékonyak lehetnek, gyakran alacsonyabb hatóanyag tartalommal rendelkeznek, mint azok, amelyek a SOS Kártevő® szakemberei használnak.

 

Az SOS Kártevő® elkötelezett csapata testre szabott tervet készít a csótány-fertőzés szintje és az otthon mérete alapján. Miután beállítottuk a kezelés dátumát, megkérjük Önt, hogy végezzen némi takarítást. Időt kell fordítania a termékek, ételek, játékok és egyéb rendetlenségek eltávolítására a kezelés területén. Felkérhetjük Önt, hogy végezzen el minden szükséges vízvezeték-javítást, mielőtt odaérnénk. Az álló víz eltávolítása kritikus fontosságú a kezelés sikere szempontjából.

A kémiai kezeléses folyamat, valamint más megelőzési módszerekkel együtt történő alkalmazás esetén elősegítheti, hogy a csótányokat és más kártevők eltűnjenek a területről.

Vegye fel ma a kapcsolatot a SOS Kártevő® csapatával, hogy megszervezzünk egy személyes konzultációt.